Brit ifjúsági dráma, ahol mindenbe belekeveredhetsz.
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
Latest topics
» Ripper time
Csüt. Aug. 02, 2012 5:02 am by Vendég

» True Blood - Hurts So Good!
Hétf. Júl. 30, 2012 5:52 am by Vendég

» Vampire Diaries - Stay Alive (Új Banner)
Hétf. Júl. 30, 2012 1:08 am by Vendég

» ✖ Dark Haven High
Szer. Jún. 27, 2012 9:05 pm by Vendég

» Vampsite - Vámpírnaplók szerepjáték
Szomb. Jún. 23, 2012 12:11 am by Vendég

» Vámpírnaplók Szerepjáték
Hétf. Jún. 18, 2012 9:03 pm by Vendég

» Prison - éld az életed.
Szer. Jún. 13, 2012 6:20 pm by Vendég

» Torn varázslóképző
Pént. Máj. 04, 2012 6:18 am by Vendég

» new bloody begins
Csüt. Ápr. 05, 2012 11:20 am by Vendég

Top posters
Elizabeth Stonem
 
Emily Fitch
 
Katheryn Black
 
James Cook
 
Katie Fitch
 
Mini McGuinness
 
Freddie Mclair
 
Cam Fowler
 
Michelle Richardson
 
Megan Fell
 
Staff
Ki van itt?
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

nincsen

A legtöbb felhasználó (8 fő) Szomb. Okt. 15, 2011 1:03 am-kor volt itt.

Share | 
 

 Buszmegálló

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Freddie Mclair
Fiatal
Fiatal


Hozzászólások száma : 7

TémanyitásTéma: Buszmegálló   Szomb. Okt. 15, 2011 4:10 am



A hozzászólást Freddie Mclair összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Okt. 15, 2011 5:52 am-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cam Fowler
Fiatal
Fiatal


Hozzászólások száma : 7
Age : 23

TémanyitásTéma: Re: Buszmegálló   Szomb. Okt. 15, 2011 5:31 am

Mióta eszemet tudom, libabőr futkos hátamon, valahányszor rágondolok. Tehát nem. Sohasem szerettem különösebben. Az egész mivolta valahogy olyan céltalan – legalábbis számomra. Általában egyhangú, semmivel sem telik, monoton pörögnek egymás után az órák. Én… én egész egyszerűem nem látom értelmét létének. Így, ha egyet még kérhetek - és ez igazán nem nagydolog, szóval te ott fenn, végre hallgass rám, és kérlek, tedd, amit szeretnék, akarok, amiért esedezek és töröld el a világról a csütörtök délutánokat! És… és szüntesd meg azokat a hülye gitárórákat is Mrs. Andrew-val, amikről a hónapban már másodszorra kések el – pedig csak hetente egyszer találkozunk, és ma nyolcadika van – és… és nincs több és; most ennyivel is beérném. Köszi előre is, öreg ott fenn. Akarom mondani, ámen.

Az utcára léptem. Mögöttem csapódott az ajtó. Hát nem, egyáltalán nem hiszem, hogy Mrs. Andrew egy kicsivel is jobban örült volna a ma délutáni órának, mint én. De mit tehet az ember? Ha egyszer kölcsönös az utálat, akkor kölcsönös. Úgy értem… most kezdjünk el jó pofizni egymással? Marhára fölösleges.
A kottáimat bal hónom alá csaptam, míg jobb kezembe egy gitár elegánsan fekete bőr tokját szorítottam. Egy pillanatig így álltam. Hűvös, októberi szél fújt, ami már csak azért is zavart, mert egyrészt majd befagyott a seggem az imént Mrs. Andrew házában, mivel a vén ringyó, amíg nincs túl november harmadik hetén, egész egyszerűen inkább kabátban mászkál a lakásában, semmint hogy befűtsön, másrészt pedig a szélnek van egy olyan tulajdonsága is, hogy szétbassza az ember haját. Ez azért vicces, mert otthon vagy egy órán át küszködtem a hajlakkommal annak érdekében, hogy pontosan úgy álljanak tincseim, mintha erősebb őszi szellő rakta volna helyre őket. Erre pedig az teszi tönkre. Áh! Utálom, rohadtul utálom a csütörtök délutánokat.
Két perc múlva már a járdán sétálgattam. Kibaszott fél óra. Úgy ennyi időt kell várjak, hogy attól a ponttól kezdve, hogy végzek az órámmal felszállhassak a buszra, ami hazáig visz. Ezt úgy értem… na, érted, hogy értem, nem? Kibaszott fél órát baszok el ilyenkor semmittevéssel az életemből, ami összességében nézve, ha csak ma meg nem halok, egy teljes hetet vesz el halálomig az életemből. Egy hét egy teljes életből fél órácskákra leosztva, amikor is semmi mást nem teszek, mint kigyalogolva a hülye buszmegállóig leülök, a gitáromat, kottáimat magam mellé rakom, az I-Phone-omon zenét hallgatok, és cigarettát szívok. És szívok. És szívok… Szívás az egész.
NEKI: MINI || SZAVAK: PASSZ || ZENE: LUDO - LOVE ME DEAD
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mini McGuinness
Fiatal
Fiatal


Hozzászólások száma : 8

TémanyitásTéma: Re: Buszmegálló   Szomb. Okt. 15, 2011 6:31 pm


Az élet egy határozottan fura dolog. Néha minden rendben megy, pontosan úgy, ahogy te akarod és néha... Van, amikor megváltozik minden, a semmitől.
Kopog a cipőm sarka az utca hideg kövén, fázom.
A hideg szél jólesően cirógatja a bőröm , megállok egy kirakat előtt és megnézem magam.
Igaz, ami igaz tökéletesnek látszom, de a hangsúly a látszaton van. Azt hiszem semmi sem az, aminek látszik.
Végül is ki a fene vagyok én?
Én vagyok Mini McGuinness, aki után megfordulnak az utcán, akire még a felkelő nap is rámosolyog. Ezt látják mások és valószínűleg ezt is gondolják rólam. Nem, egyáltalán nem mosolyog a nap. Hideg őszi nap van ma, egyáltalán nem süt a nap, már legalább két hete.
Ez a borús sötét időszak tükrözi a hangulatomat. Félredöntöm a fejem, és még egyszer utoljára megszemlélem magam, mindenem. Az arcomat, a testemet, a hajamat és azt gondolom valami, hiányzik. Valami hiányzik belőlem, valami olyan, amit a jóisten már beleteremtett másokba. Tovább megyek, csöndes az utca én meg kip-kop. Megállok, hatalmas a csönd úgy érzem mintha egyedül lennék a világon. Hova tűntek innen a kibaszott emberek?
Kip-kop. Kip-kop és újra csak kip-kop. Magassarkú cipőben igazi hercegnőnek szoktam érezni magam, de most ugyanúgy csak Mininek érzem. Ráadásul hülyének is.
Miért van az, hogy mikor azt hiszem minden tökéletes, akkor vág gyomorszájon a felismerés, hogy nem, semmi sem az. Rágom a számat és várom, hogy valami elnyomja a figyelmemet a saját nyomoromról. Nem jön semmi, szó szerint, a kutya sem jön elém.
Csütörtök délután. Holnap péntek, buli, alkohol és a többi és akkor majd újra feloldódom, és hibátlan leszek. Várom, komolyan várom.
Azt hiszem, rájöttem, mi hiányzik ahhoz, hogy valóban tökéletes legyek, az érzések. Én nem mutatok semmit, nem sírok, a mosoly pedig örök az arcomon.
Megtorpanok és cigit keresgélve turkálok a zsebemben, nincs. Semmi sincs a kurva zsebemben. Hirtelen meglátok egy buszmegállót, ott pedig egy srácot, aki láthatóan dohányzik. Előveszem a Miss Csodálatos álcámat és magabiztosan lépegetek felé, mikor észrevesz a lehengerlő mosolyomat, villantom rá.
-Helloka! Nincs véletlenül még egy szál cigid?
Kérdem és mélyen a szemébe, nézek, meggyőző akarok lenni, azt akarom, hogy ez a srác elhiggye azt, ami nem vagyok. Ha rajtam múlik el is fogja hinni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content




TémanyitásTéma: Re: Buszmegálló   Today at 7:09 am

Vissza az elejére Go down
 
Buszmegálló
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Skins :: Bristol :: Külváros-
Ugrás: